|
2024-01-08 22:00:28, hétfő
|
| |
| |
HUNYADI MÁTYÁS - "AZ IGAZSÁGOS"
"Mátyás királyt a természet uralomra teremtette, mert a maga korának minden keresztényi fejedelme közül egyedül ö végzi királyi tisztjét dicsőséges tettek közepette. Nemde a mi korunkban élt Mahamet török császár, aki rémületben tartotta az egész világot; nagy tettei miatt méltó volt a Nagy Mahomet névre. Mondják, ő beszélt így e királyról: A világ minden fejedelmi közt csupán én meg ő vagyunk méltók a fejedelem névre."
Thuróczy János: A magyarok krónikája
Hunyadi Mátyás, Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6.) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. A közkeletű Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert.
Hunyadi Mátyás "Az Igazságos" Története
Link
Kapcsolódó posztok:
Miért Kolozsvárott született Mátyás király?
Hunyadi Mátyás - amikor a Duna jegén választottak királyt
Mátyás megkoronázása a Szent Koronával
Mátyás első feleségének a halála
Mátyás király második esküvője
Hunyadi Mátyás király apósa - aki kegyetlen gyilkos is tudott lenni
Mátyás király halála
A Fekete sereg feloszlatása
MIÉRT KOLOZSVÁROTT SZÜLETETT MÁTYÁS KIRÁLY?
Link
A Hunyadi-család
A Hunyadi-család birtokának központja Vajdahunyad volt (a képen a vár), Mátyás mégis Kolozsvárott született - s nem véletlenül!
A nemesfémekben és erdőkben gazdag királyi birtok, 1409 október 31-én került Serbe fia Vajk és családja (testvérei Magos és Radul, valamint nagybátyja(?), Radul és Vajk fia, János) birtokába. Pár hónappal később, 1410. február 10-én Zsigmond király már Hunyadinak nevezte Vajkot a végleges adománylevelében. Vajk, Luxemburgi Zsigmond egyik udvari embere volt. Ekkor még nem állt ott vár, ezt előbb Vajk kezdte el építeni, majd később fia, Hunyadi János folytatta az építkezést. (a képen Hunyadi János)
hunyadi.jpg
Persze, hogy a fia volt-e, azt ma már nem lehet megállapítani, de már akkortájt is hangosak voltak a pletykák, amelyek szerint Hunyadi János valójában Luxemburgi Zsigmond fia volt, amely azért is nem lenne meglepő, hiszen anyja a király ágyasa volt. Összesen három fia volt, Vajk és két János nevű - s ez akkor volt divat a korban, ha más volt az apa személye. (a képen Luxemburgi Zsigmond)
zsigmond1.jpg
1441-ben Hunyadi János nagyszabású építkezésekbe és átalakításokba kezdett a családi fészekben, amely átalakítás évekig eltartott, így az nem volt alkalmas egy várandós asszony számára. Ennek köszönhetően, bár a Hunyadi-birtok központja Vajdahunyad várában volt, a később királlyá választott Hunyadi Mátyás mégsem ott, hanem Kolozsvárott született. (a ház, ahol Mátyás született)
Kolozsvar Matyas kiraly szulohaza.JPG - Wikipédia
A férj maga sem tartózkodott sokat a várában, hiszen a feljegyzések szerint egy hatéves intervallumban összesen 15 napot töltött ott, azt is négy részletben. Ő inkább a harcmezőket járta, majd a kormányzóság kötötte le az idejét. Persze azért próbálta megteremteni a családban a nyugalmat és biztonságot.
Mátyás születése
Hunyadi János maga választotta ki a várost, majd az épületet a felesége számára, amely akkortájt egy Méhfi Jakab nevű polgár tulajdona volt.
A kisfiú végül 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, majd huzamosabb ideig itt éltek, s itt is keresztelték meg a Szent Mihály templomban, amely ma is áll. (a templom)
Az, hogy pontosan itt született egy királyi oklevélből is tudható, hiszen 1467. szeptember 28-án állított ki egyet Méhfi két lányának és későbbi leszármazottjainak számára, amely mentesítette a házat minden adó alól, mert az épület volt “születésének helye" (domum et locum nativatis sue). Mátyás születése tehát ezért történt itt, s nem Vajdahunyad várában.
Az oklevél pontosan körülírta magát a házat is, amely az akkori domonkos kolostor utcája és Veres Antal háza között állt.
Mátyás, a leendő király
E kedvezményt 1640-ben az akkori tulajdonos, Kovács Gáspár kérésére II. Rákóczi György a mindenkori tulajdonosra is kiterjesztette, majd 1740-ben maga a város vásárolta meg. Kórháznak szánták, de volt köztörvényes rabok átmeneti szállása, majd a szabadságharcban katonai kórház is. 1887-ben Ferenc József is meglátogatta, aki hiányolta a méltó királyi megemlékezést Hunyadi Mátyásról.
Magyar vitézek és hadvezérek
Link
Hunyadi János életének kisebbik fia születésekor kezdődött a legdicsőségesebb időszaka, hiszen pályája fényesen felfelé ívelt, méltó tanítványa lett Ozorai Piponak, sőt a tanítvány túlszárnyalta a mesterét. Erdély kormányzósága vagy Nándorfehérvár őrizete is ekkor került hozzá. Persze ekkor még nem sejthette, hogy bár az országban éppen két király uralkodik (V. László és I. Ulászló) mégis az ő, V. Lászlótól éppen három évvel fiatalabb fia kerül majd a trónra s lesz dicsőséges királya az országnak.
A gyerekek, László és Mátyás, a leggondosabb nevelésben részesültek, amelyet előbb Vitéz János vezetett, majd Sanocki Gergely vieliczkai plébános foglalkozott velük, aki az elhunyt I. Ulászló gyóntatópapja és bizalmasa volt. Sanocki után pedig egy magyar tanító foglalkozott a leendő királlyal. Mátyás ekkor már több nyelven is folyékonyan és választékosan tudta magát kifejezni, valamint széleskörű műveltséggel rendelkezett.
Ahogyan egy leendő királynak kellett!
Magyar uralkodók 1437-1490
Link
HUNYADI MÁTYÁS - AMIKOR A DUNA JEGÉN VÁLASZTOTTAK KIRÁLYT
Link
Mátyás származása
Mátyás király vitathatatlanul az egyik legismertebb uralkodó a magyar történelemben, ismertségben talán Szent István és Ferenc József veheti fel vele a versenyt. Hunyadi Mátyás azonban sok tekintetben más volt, mint uralkodótársai. Ő az utolsó olyan magyar származású király, aki a teljes országon uralkodott.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott (amely akkoriban Magyarországhoz tartozott) Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fiaként. (Mátyás szülőháza a fentebbi képen)
Birthplace of King Matthias, Cluj Napoka, Romania | Mátyás király szülőháza, Kolozsvár | Cluj-napoca, Romania, Budapest hungary
Édesanyja egy tekintélyes szilágysági családból származott, aki Szilágyi Bernolt László és Bellyei (vagy Balyeni) Katalin hat ismert gyermekéből talán első lányaként született.
Édesapja, az Európa-hírű törökverő hős, Hunyadi János (lásd fentebbi képen), akinek apja Serbe fia Vajk, a Thuróczi-krónika és Bonfini szerint a Havasalföldről jött Luxemburgi Zsigmond udvarába 1395 körül. Hunyadi János édesanyja, Morzsinai Erzsébet, Bonfini szerint előkelő görög családból származott, máskor pedig ugyanő azt állítja, hogy a Corvinusok a római Valeriusoktól származnak.
A nem hivatalos verziók szerint azonban Hunyadi János apja nem volt más, mint Luxemburgi Zsigmond, akinek Morzsinai Erzsébet az ágyasa volt. Erre utal, hogy Zsigmond minden különösebb előzmény nélkül kiemelte a családját és magát Hunyadi Jánost is. Ugyancsak ezt támasztja alá, hogy a fiatal János nevelését, a kor leghíresebb vitézére, Ozorai Pipóra bízta. Mindezek mellett az is, hogy Jánosnak volt egy ugyancsak János nevű testvére, s akkortájt ez olyan esetben volt szokás, ha más volt az apa.
Ha ezek a fenti elméletek igazak, akkor Mátyás nagyapja Luxemburgi Zsigmond (lenti kép) volt, amely talán azt is megmagyarázza, hogy miért is kerülgette olyan nagyon a német-római császári koronát.
origo] Hírmondó
Végtére is mindegy, hiszen Petőfi Sándor a legjobb bizonyíték arra, hogy magyar az, aki magyarnak tartja magát, Hunyadi Mátyás pedig magyarnak tartotta magát.
Mátyás gyermekkora
Mátyás neveltetéséről elsősorban az édesanyja gondoskodott, hiszen apját a születésekor a politikai harcok és a háborúk foglalták le. Szilágyi Erzsébetnek pontosan elegendő feladat volt a fiúk nevelése mellett a hatalmas Hunyadi-birtokot is igazgatni.
A várnai csatavesztéskor meghalt Ulászló király, s Habsburg Albert fia és örököse, az utószülött V. László került a trónra, alig négyévesen.
A cseperedő Mátyás mellé apja is hazatért, kevesebbet háborúskodott, s igyekezett fiainak mindent megadni, amelyet a külföldi útjain megfigyelt a művelt, nagyúri családok esetében.
Ennek következtében Mátyás hamar jártasságot szerzett a hadművészetekben és fizikailag is kiválóan felkészített volt, ugyanakkor a műveltség megszerzésére is nagy hangsúlyt fektettek. A korban szokatlanul széleskörű ismereteket szerzett az egyházi jog és államjog területén, de kiválóan beszélt latinul, németül és csehül, de valószínűleg románul is tudott.
Nagyon szeretett olvasni, elsősorban a klasszikus szerzőket, kedvelte a latin nyelvű Nagy Sándor vagy Hannibal történeteket. A tudomány mellett azonban nagyon szerette a művészetet és nagyon sokat beszélgetett a kor kiváló humanista tudósaival.
Házassági tervek
Tízéves volt, amikor az apja megegyezett a korszak másik nagyhatalmú urával, Cillei Ulrikkal, hogy Mátyás feleségül veszi Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli örökösét. A lánynak volt ugyan két bátyja, akik azonban már korábban elhunytak, s feltehetően volt egy ikertestvére is, aki szintén elhunyt. Így ő volt az utolsó szóba jöhető örökös, aki még azt is vállalta, hogy a házasság kedvéért áttér a katolikus hitre (egyes források szerint ortodox vallású volt).
Ezzel Mátyás rokonságba került volna a nádorral (Cillei Garai László) és Brankovics György szerb uralkodóval, de még magával II. Murád szultánnal is, akinek kedvenc felesége a kislány nagynénje volt.
Már az esküvő időpontját is kitűzték (1453. december 6.) amikor a nádor kiesett a király kegyeiből, így Hunyadi János az események miatt kilépett az egyezségből. Persze ennek előzménye volt az is, hogy 1448-ban már volt egy egyezség, amely a nagyobbik fiú, László és a kislány közötti házasságról szólt, de akkor a Cillei-család lépett vissza. Most viszont, mivel Erzsébetnek már nem voltak testvérei és várhatóan már nem is születhettek, a Cillei-családnak volt sürgős a frigy. (a lenti képen a király és Cillei Ulrik)
Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Bő egy év múlva a király újra a kegyeibe fogadta a nádort, így 1455 augusztusában újra előkerült az ügy. A frigy megpecsételéseként Cillei Erzsébet a Hunyadi-családhoz költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került királyi kamarásként, de valójában afféle biztosítékként, túszként. Három hónappal később azonban a kislány súlyosan megbetegedett és még Kapisztrán János is nyilvános imákat szervezett a gyógyulásáért, de végül 1455 decemberében meghalt a Hunyadi-udvarban.
A lány halála után Mátyás elhagyta a királyi udvart, s valószínűleg Váradra ment Vitéz János udvarába.
1456-ban azonban felgyorsultak az események.
Hunyadi László halála
Az év első felében a nándorfehérvári csata előkészületei zajlottak, ahová ígéretük ellenére nem igazán adott komoly támogatást szinte egyetlen európai uralkodó sem. Hunyadi János ettől függetlenül az évszázad győzelmét aratta a törökök felett. A csata után néhány héttel azonban, az ország legnagyobb hatalmú nemese és egyben kormányzója, Hunyadi János, az életét vesztette és nagyobbik fia állt a helyére. László, a hagyomány jogán magának követelte mindazon címeket, amelyeket apja viselt és ezzel súlyos konfliktusba keveredett a királlyal.
A vita, a Hunyadi és Cillei családok között, végül komolyabb összecsapásba torkollott, ahol László megölte vagy megölette Cillei Ulrikot és megeskette a királyt, hogy nem bosszulja meg a halálát.
V. László persze mindenre megesküdött, de néhány hónap múlva csapdát állított a Hunyadi-fiúknak.
Rábírták Lászlót, hogy ő és öccse látogassák meg a királyt, s bár apjuk korábban határozottan megtiltotta, hogy együtt menjenek a királyi udvarba, ezt feledve odautaztak. Az édesanyjuk is ellenezte az utazást, de László megmakacsolta magát, Mátyás pedig engedelmeskedett a családfőnek.
A király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi-testvért és a híveiket, majd 1457. március 16-án Lászlót kivégezték Cillei Ulrik halála miatt.
Fejüket vesztett uralkodók
Link
Fogságban
Mátyást, aki nem vett részt az összecsapásban, először a bécsi udvarba küldték, majd Prágába került, fogságba.
A király ezzel elintézetnek vélte az ügyet, de Szilágyi Erzsébet és bátyja, Szilágyi Mihály, hatalmas haderőt mozgósítva elfoglalták szinte egész Erdélyt, s a hatalmuktól félve V. László hajlott a fegyverszünetre és békekötésre.
Közben azonban a 17 éves király, egy néhány napos gyors lefolyású betegségben, 1457. november 23-án váratlanul elhunyt Prágában.
Persze a fiatal uralkodó nem halt meg örökös nélkül, hiszen nővérei közül Anna, III. Vilmos szász herceg felesége volt, Erzsébet pedig IV. Kázmér lengyel királyé, akinek elődje ráadásul, I. Ulászló néven már ült a magyar trónon. A német-római császár pedig azért jelentkezett be, mert birtokolta a Szent Koronát, amelyet V. László anyja, Luxemburgi Erzsébet adott át neki. Bejelentkezett még VII. Károly francia király is azon a címen, hogy egyik lánya volt V. László jegyese, s szívesen küldte volna egyik fiát magyar királynak, de nem volt rá igazi igény.
Szóba jöhetett volna még Garai László nádor és Ujlaki Miklós erdélyi vajda is, akik azonban a főurak nagyobb részét magukra haragították a Hunyadi László-kivégzésben betöltött szerepükkel. A magyar főurak jelöltje így egyértelműen Hunyadi Mátyás volt, akit könnyen irányíthatónak véltek a kora miatt. Másrészt azért is volt jó választás, mert őt támogatta II. Kallixtusz pápa is, aki nagy tisztelője volt Hunyadi Jánosnak, s bízott a fiában.
Mátyás eközben eljegyezte a cseh kormányzó, Podjebrád György lányát, akinek rokona volt Ujlaki Miklós, s aki így könnyen támogathatta, másrészt a felvidéket uraló cseh kapitányok (mint pl. Griska) is hallgattak rá.
Horváth Péter: Hunyadi Mátyás és Óbuda - Óbudai Anziksz
Hunyadi Mátyás, a király
A királyválasztó országgyűlést 1458. január 1-re hirdették meg, de több hetet késett. Szilágyi Mihály és Garai László, a két legtekintélyesebb főúr, 1458. január 12-én megállapodtak, hogy a Szilágyiak megbocsátanak a Hunyadi László kivégzésében szerepet játszó Garainak, aki viszont támogatja a Podjebrád György őrizetében lévő Mátyás királlyá választását. A Szilágyiak ígéretet tettek arra is, hogy Mátyás feleségül veszi Garai leányát. Ennek azonban egyéb kitételei is voltak, amelyek végül nem teljesültek, így a házasság később elmaradt.
Szilágyi Mihály persze nem bízta a véletlenre, hiszen azután, hogy biztosította az urakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni, hatalmas sereget vezényelt le a Duna partjára. Így biztosítva, hogy ne akadályozza semmi meg Mátyás királlyá választását, aki egyébként sokáig semmit nem tudott a tervekről.
Carvajal bíboros, pápai követ, 1458. január 23-án fényes misét celebrált, amely után nagy lakoma volt, s ott az eddigi ellenségek kezet fogtak, barátságot kötöttek.
Másnap, hosszú órákon keresztül semmilyen komoly hír nem volt a tanácskozás eredményéről, így a köznemesség és a katonaság a hirtelen hidegtől keményre fagyott Duna jegére tódult s ott várták az eredményt. Mivel még ezután is hosszú időt kellett várni a kemény hidegben, egyre gyakrabban hangzott fel a tömegből a “Mátyás" majd kisvártatva az “Éljen Mátyás király".
Ezt hallva a főurak sietve megállapodtak a további részletekről és kihirdették, hogy Hunyadi Mátyást ajánlják királynak. A közel negyvenezres tömeg pedig hangosan éljenezve elfogadta ezt.
Így aztán 1458. január 24-én királlyá kiáltották ki Hunyadi Mátyást a Duna jegén. Rögtön mellé választották azonban Szilágyi Mihályt, mint kormányzót. Öt évre, amíg a gyerekkirály fel nem nő.
Ami azonban ezután következett, azon még Szilágyi Mihály is meglepődött.
MÁTYÁS MEGKORONÁZÁSA A SZENT KORONÁVAL
Link
Az előzmények
Mátyás uralkodásának első évei eléggé eseménydúsan teltek, hiszen alig tizenöt éves volt, amikor királlyá kiáltották ki a Duna jegén, miközben ő éppen Podjebrád György vendégszeretetét élvezte Prágában. Igaz, tulajdonképpen örülhetett, mert bátyját kivégezték, s ő csak azért nem került a sorsára, mert V. László talán megijedt őt is kivégeztetni
Amikor pedig hazatért, már két menyasszonya is volt, hiszen Prágában megígérte az őt fogságban tartó Podjebdrádnak, hogy feleségül veszi Kunigunda nevű lányát, miközben nagybátyja férjül ígérte Garai Annának is.
Végül Kunigundát vagyis Katalint vette feleségül 1463. május 1-én (is), aki hamarosan teherbe is esett, így az ország várhatta a trónörököst.
Közben Mátyás jól tudta, hogy mivel nem volt megkoronázva a Szent Koronával, az uralkodása vitatható. Főként azért, mert V. László és II. Ulászló rokonai is igényt formáltak a magyar trónra. A korona viszont 1440-ben kikerült az országból, amikor Kottaner Jánosné Wolfram Ilona ellopta Visegrádról, hogy azzal koronázhassák meg a csecsemő V. Lászlót.
A korona és a csecsemő is III. Frigyes német-római császárhoz került, aki próbált minél nagyobb befolyást szerezni a fiatal király nevelésében és ezzel az ország ügyeiben. V. László halála után, bár őt is megvádolták, hogy megmérgezte, ő maga is fellépett trónkövetelőként, mint az elhunyt király rokona. Mátyás hadai azonban legyőzték az őt támogatókat.
A Habsburg, aki elvesztette Bécset » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
A korona ára
Ekkor, még 1458 augusztusában, Mátyás 100.000 aranyforintot ígért a koronáért, amelyet Frigyes el is fogadott. Itthon azonban nem mindenki örült ennek, s meglebegtették Frigyes előtt a magyar királyi címet, sőt 1459 februárjában magyar királlyá választották Németújváron. A főurak egy része azonban hamar rájött, hogy ezt mégsem kellett volna, így lassan visszaszivárogtak Mátyáshoz. Közben Frigyes újra próbálkozott, de Podjebrád a veje segítségére sietett, így a császár megegyezni kényszerült. Nem is elsősorban a magyar helyzet miatt, hanem mert közben az öccse fenyegette az ausztriai befolyását, s oda akart koncentrálni.
1462-ban Mátyás 80.000 aranyforintot ígért a koronáért, s azt, hogy fiú utód híján a Habsburgok öröklik a trónt. A király alig húszéves volt, így nyugodtan bólinthatott a második feltételre, különösen, hogy a felesége már éppen várandós volt. Ráadásul Frigyes adoptálta Mátyást, aki előtt megcsillant az osztrák főhercegség, sőt a császári cím is.
A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
1462. május 9-én országgyűlést tartottak, amelyen téma volt a Szent Korona hazatérése, amelynek feltételeit elfogadták és a váltságdíjhoz szükséges adót is megszavazták. Közben azonban a törökök ellen is fel kellett lépni, amely azonban elvitte a befolyt összeget
Közben elterjedt a hír, hogy Frigyes két másolatot készíttetett a koronáról, így alaposan megtervezték a Szent Korona megvizsgálásának módját és a pénz és korona cseréjét. A Szent Koronát Pálóci László országbíró azonosította ,,egy bizonyos jelről", majd megtörtént a csere.
A szerződést 1463. július 19-én kötötték meg, hogy aztán öt nappal később, július 24-én, ,,a nap hatodik órájában" megtörténjen a csere Bécsújhely kapujában. Két nap múlva királyi pecsét került az oklevélre (névleg ugyan Budán, de egyébként) Sopronban.
Mátyás megkoronázása
A Szent Korona három napra közszemlére került, majd valóban Budára vitték. Mátyás szeretett volna ott lenni, azonban eközben kényszerűségből a déli országrészen hadakozott. Bonfini szerint: ,,A követek közhírré teszik s szerte kihirdetik, hogy mindazoknak, akik a most visszaszerzett szent korona iránt áhítattal és tisztelettel viseltetnek, Sopronban három napon át nyílt alkalom adatik arra, hogy lássák és felismerjék. A szomszédos városokból és falvakból megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött áhítatos szeretettel; megnézte, felismerte és mélységes tisztelettel hódolt előtte. Azután Budára vitték s a várban helyezték el."
A koronázással talán meg akarta várni a gyermeke megszületését, amely 1464 februárjában meg is történt, de mind a kisfiú, mind az anya hamarosan elhunyt.
Így 1464. március 29-én, nagycsütörtökön, már egy özvegy király került megkoronázásra a székesfehérvári bazilikában. A koronázást ugyanaz a Szécsi Dénes esztergomi érsek végezte, aki korábban V. Lászlót és Ulászlót is megkoronázta.
Mátyás megnyugodhatott, hiszen szuverén uralkodóvá vált, legitimást nyert az uralkodása.
MÁTYÁS ELSŐ FELESÉGÉNEK A HALÁLA
Link
1464. március 8-án hunyt el Hunyadi Mátyás magyar király (ur. 1458-1490) első felesége, Podjebrád Katalin.
A mindössze 15 évesen életét vesztő királyné Podjebrád György cseh király leánya volt, akivel Mátyás prágai fogsága idején ismerkedett meg (1457-58). Az ifjú királyjelölt Prágában megállapodott György királlyal a házasságról, s az egyezséghez szabadulása után, a bárói ligák szegedi egyezményével szembemenve is ragaszkodott (Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja ugyanis megegyezett a Hunyadi-ellenes bárókkal arról, hogy a király felesége Garai Anna lesz majd, ennek fejében támogatták Mátyást).
A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét. Az ifjú királynő egy év múlva fiú trónörököst szült Mátyásnak, de, ahogy a korban sajnos gyakran előfordult, az ifjú anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült Hunyadi-király csak 1476-ban házasodott újra, ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása.
Mátyást is elérte a nagy magyar királyok sorsa, akiknek halálukkor nem voltak férfi örökösei. Szent István fia még az apja előtt elhunyt, Szent Lászlónak és Nagy Lajosnak csak lányai voltak. Hozzájuk csatlakozott Mátyás, akinek szintén nem született őt túlélő, törvényes fiú örököse.
MÁTYÁS KIRÁLY MÁSODIK ESKÜVŐJE
Link
Hunyadi Mátyás még 15 éves sem volt, amikor 1458. január 24-én némi meglepetésre királlyá választották, mert bár apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd kormányzó volt, nem származott királyi vérből.
Már ha nem számítjuk azt a pletykát, amely szerint az apja a valóságban Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár volt, amelyet kissé megerősít, hogy Mátyás apai nagyanyja a császár ágyasa volt, s Zsigmond kiemelt figyelemmel kísérte a pályafutását.
Mátyás azonban többek között a Cilleikenek köszönhetően került a trónra, bár Cillei Erzsébettel való házassága kútba esett, mert ő maga a prágai fogságból való szabadulás fejében Podjebrád György cseh régensnek megígérte, hogy feleségül veszi a lányát, Katalint.
Mindez 1463. május 1-én meg is történt, s a 14 éves lány hamar teherbe esett, de 1464, március 8-án belehalt a szülést követő gyermekágyi lázba, ahogyan a megszületett kisfiú is hamarosan meghalt.
Ettől kezdve, mivel a Szent Koronát már óriási összegért visszaszerezte III. Frigyes császártól Mátyás egyik legfontosabb feladata volt, hogy a megfelelő házasságot tudjon kötni. Feleségül kérte a lengyel király lányát, aki azonban kikosarazta, míg a német feleséget a magyar főurak ellenezték.
Persze ez nem akadályozta meg a különböző kalandozásait, s közben meg is született Corvin János egy polgárlánnyal való viszonyából, de ez nem oldotta meg a trónöröklés kérdését.
Komoly kutatást végzett, s 1474.október 30-án kapta a hírt, hogy I. Ferdinánd nápolyi király hajlandó hozzá feleségül adni az egyik lányát. Mátyás annyira megörült a hírnek, hogy egy órán át kongattatta a harangokat az éppen ostromlott boroszlói várban.
A magyar király azért is örült, mert leendő apósa házasságon kívül született, így törvénytelen (bár később törvényesített) gyerek volt, mégis Nápoly királya volt, s emellett két ősi dinasztia sarja.
Ferdinánd apja V. (Nagylelkű) Alfonz aragón király volt, így az ősi aragóniai királyi család sarja volt, de ami még fontosabb volt Mátyás számára, hogy Ferdinánd, s ezzel leánya, Beatrix is egyenesági leszármazottja volt II. András magyar királynak, Jolánta magyar királyi hercegnőn keresztül, aki Hódító Jakab aragón király felesége lett bő két évszázaddal korábban.
Így aztán Mátyás leendő felesége (bár női ágon) Árpád-házi leszármazott volt, s így kétség sem merülhetett volna fel a trónhoz való joguk iránt.
MÁTYÁS KIRÁLY APÓSA - AKI KEGYETLEN GYILKOS IS TUDOTT LENNI
Link
I. Ferdinánd
I. Ferdinánd nápolyi király (a képen) Aragóniai V. Alfonz törvénytelen fia volt, aki 1458-ban, majdnem 36 évesen örökölte a nápolyi trónt az apja halála után.
Ferdinánd tehetséges uralkodó volt, aki békét és jólétet akart a birodalmában, amelyet széles körű diplomáciai kapcsolatok és stratégiai házasságok segítségével össze is hozott. Barátságok és szövetségek alakultak ki, amelyekben olyan befolyásos lett, hogy az “Olaszország bírája" melléknevet kapta. Mindezek mellett a művészetek nagylelkű támogatója volt, s az olasz reneszánsz fontos alakja lett.
Volt azonban a személyiségének egy másik oldala is.
Akkortájt Itáliában számos kisebb állam és független város volt, ahol a különböző arisztokrata családok versengtek a hatalomért. Az árulások, merényletek, mérgezések és háborúk szinte minden naposak voltak. Ferdinándnak ebben a környezetben volt egy brutális oldala, amely lehetővé tette, hogy felülemelkedjen másokon. S ő nem szégyellte ezt az oldalát, sőt létrehozta a Múmiák Múzeumát.
A különleges múzeum
Ez egy különleges kiállítás volt az ellenségeiből. Egy történész szerint Ferdinándnak “Kétféle öröme volt: szerette, ha ellenfelei a közelében vannak, vagy élve a jól őrzött börtönben, vagy holtan és bebalzsamozva, abba a jelmezbe öltözve, amelyet életükben viseltek."
1465-ben Ferdinánd levert egy bárói lázadást, s látszólag megbocsátott az ellenségeinek. Meghívta őket egy ünnepségre, ahol azonban letartóztatták őket, amikor megjelentek. Egyeseket meggyilkoltatott, másokat pedig évekre vagy évtizedekre börtönbe záratott. Olyan áldozat is volt, akit (a krónikák szerint) személyesen a király lökött ki az ablakon, s halt szörnyet.
Persze megvolt a drámai érzéke is.
napoli_castello_maschio_angioino.jpg
Az egyik alkalommal az ellenségei egy esküvőn vettek részt a Castel Nouvoban (a fenti képen), s amikor a hangulat a tetőpontján volt, hirtelen letartóztatták és börtönbe hurcolták őket, ahol alapos kínzás várt rájuk. Általában gyors tárgyalás, gyors ítélet és gyors kivégzés várt rájuk. De ezzel még nem volt vége.
A király szerette volna elrettenteni a többieket, így elrendelte, hogy a kivégzett ellenségei holttestét mumifikálják, majd kiállíttatta őket a Castel Nouvo egyik kiállítótermében. Ezt hívták fekete múzeumnak vagy múmiák múzeumának.
Ahogyan egy kortárs leírta “ezek a szárított holttestek gyógynövényekkel pácolva voltak kiállítva, félelmetes látvány, olyan ruhában, amit élve viseltek, és ugyanazokkal a díszekkel, hogy a zsarnokság e szörnyű példája által azok, akik nem akarták hogy hasonlóképpen szolgálják fel, lehet, hogy rendesen félnek."
A király gyakran látogatta a hátborzongató múzeumát, amely valóban sikeres elrettentő eszköz lett. Egyes hírek szerint olykor még bankettet is tartott a mumifikált ellenségei számára.
Mátyás király apósa
Ferdinánd egyébként több szállal is kötődött a magyar történelemhez, hiszen Beatrix nevű leánya Hunyadi Mátyás magyar király felesége lett, sőt a király halála után (majdnem) II. Ulászló felesége is - pontosabban érvénytelen házasságot kötöttek.
Mátyás választása azonban nem volt véletlen, hiszen egyrészt Beatrix egy jónevű királyi család (a Trastámara) sarja volt, másrészt Ferdinánd (s így Beatrix is) leszármazottja volt II. András magyar király Aragóniába férjhez ment lányának, Jolántának, így Árpád-házi vér is csörgedezett az ereiben.
Furcsa egybeesés, hogy ugyanabban az évben jutottak trónra (Ferdinánd és Mátyás) és a magyar király halála után, 1490-ben lett Nápoly a francia király, VIII. Károly célpontja.
Ferdinánd végül néhány évvel Mátyás után, 1494. január 25-én hunyt el.
MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA
Link
A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában.
Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában.
A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot.
Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált.
peter.jpg
Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt.
Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba.
Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve.
Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt.
Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a "szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett.
Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt).
Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá.
matya_borito.jpg
1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott, miközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött.
matyas-korona.jpg
Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt, csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt.
A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg.
A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok.
A FEKETE SEREG FELOSZLATÁSA
Link
A fekete sereg
A fekete sereg, Mátyás király zsoldoshadserege, a korszak egyik legjobb és legelismertebb serege volt. Az elnevezés csak a király halála után jelent meg, amely talán a vállukon átvetett fekete szalag miatt lehetett, de akár a fekete páncél is szóba jöhetett vagy a címerállat, a fekete holló is.
A sereg létszáma természetesen hullámzó volt, hiszen háború esetén a király újabb csapatokat fogadott fel. A bécsújhelyi seregszemlén, 1487-ben, húszezer lovas és nyolcezer gyalogos diszelgett, amely persze a seregnek csak egy része volt, viszont a díszelgők között is voltak ideiglenes katonák.
A nehéz- és könnyűlovasság valamint a gyalogság létszáma közel azonos lehetett, s a végvári csapatokon kívül 3-5 ezer katona fegyvernemenként, azaz talán 10-15 ezer katona volt összesen.
A sereg feloszlatása
Az összes katonák száma akár 90 ezer fő lehetett, de ez persze szinte sohasem volt egy helyen jelen, felük-harmaduk volt egyszerre hadra fogható. A nekik fizetett zsold jelentős tétel volt a kiadások között, de az elszállásolás és olykor a dúlások költségei sem voltak elhanyagolhatóak.
A társaság igazán nemzetközi volt, s a csehek, lengyelek és németek mellett megejelentek a kor legkiválóbb gyalogosai, a svájciak is. Az ő egyik legismertebb kapitányuk volt Hans con Hallwyl, aki szintén állt magyar szolgálatban is egy ideig. Az éppen kialakuló huszárság főként szerbekből, magyarokból és moldvaiakból állt, míg a tüzérség német és cseh katonákból állt.
Persze a katonáknak beszélgetniük is kellett, így kialakult egy "konyhalatin", amit szinte mindenki megértett.
Mátyás halála után a fekete sereg nem követte a király kérését, így nem Corvin János, hanem a bárók oldalára állt. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy Corvin János végül nem lett magyar király, de a sereg sem sokáig maradt egyben.
A Mátyástól klasszisokkal kevésbé sikeres II. Ulászló nem tudott zsoldot fizetni, így a sereg egy része átállt a Habsburg Miksa vezette seregbe, mások pedig abbahagyták a katonáskodást.
Többeket a délvidékre küldtek a török ellen hadakozni, de zsoldot ott sem fizettek, így a zsoldosok raboltak és fosztogattak a harcok helyett. Végül Kinizsi Pál verte szét őket királyi engedéllyel vagy inkább kérésre.
A Mátyást követő II. Ulászló hivatalosan 1493. január 3-án oszlatta föl a hajdan híres sereget, de azért még hónapokig folytak kisebb-nagyobb harcok ellenük.
Mátyás király és a gyilkos füge mitosza
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: házasságkötéskor, legdicsőségesebb, adománylevelében, trónkövetelőként, hadművészetekben, meggyilkoltatott, zsoldoshadserege, megvizsgálásának, elhanyagolhatóak, vendégszeretetét, szabadságharcban, gyógynövényekkel, engedelmeskedett, kiállítótermében, fegyvernemenként, székesfehérvári, csatavesztéskor, megnyugodhatott, fegyverszünetre, nándorfehérvári, kényszerűségből, magyarországhoz, vitathatatlanul, nagycsütörtökön, leszármazottaik, felülemelkedjen, eredménytelenül, komplikákciókba, személyiségének, virágvasárnapon, nagyhatalmaival, bejelentkezett, irányíthatónak, letartóztatták, intervallumban, kényszerítette, természet uralomra, maga korának, egész világot, világ minden, fejedelem névre, magyarok krónikája, közkeletű Corvin, végleges adománylevelében, képen Hunyadi, király ágyasa, képen Luxemburgi, családi fészekben, várandós asszony, később királlyá, férj maga, feljegyzések szerint, Hunyadi Mátyás, HUNYADI MÁTYÁS, Nagy Mahomet, Thuróczy János, Corvin Mátyás, Igazságos Mátyás, Miért Kolozsvárott, Szent Koronával, MIÉRT KOLOZSVÁROTT SZÜLETETT MÁTYÁS KIRÁLY, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Kolozsvar Matyas, Méhfi Jakab, Szent Mihály, Veres Antal, Kovács Gáspár, Rákóczi György, Ferenc József, Hunyadi Mátyásról, Ozorai Piponak, Vitéz János, Sanocki Gergely, AMIKOR DUNA JEGÉN VÁLASZTOTTAK KIRÁLYT, Szent István, Szilágyi Erzsébet, King Matthias, Cluj Napoka, Szilágyi Bernolt László, Morzsinai Erzsébet, Hunyadi Jánost, Ozorai Pipóra, Petőfi Sándor, Szilágyi Erzsébetnek, Habsburg Albert, Nagy Sándor, Cillei Ulrikkal, Cillei Erzsébetet, Ezzel Mátyás, Cillei Garai László, Brankovics György, Cillei Ulrik, Cillei Erzsébet, Kapisztrán János, Hunyadi László, Cillei Ulrikot, Rábírták Lászlót, Szilágyi Mihály, Szent Koronát, Luxemburgi Erzsébet, Garai László, Ujlaki Miklós, Hunyadi László-kivégzésben, Hunyadi Jánosnak, Podjebrád György, Horváth Péter, Óbudai Anziksz, Éljen Mátyás, Hunyadi Mátyást, Szilágyi Mihályt, MÁTYÁS MEGKORONÁZÁSA SZENT KORONÁVAL, Garai Annának, Végül Kunigundát, Közben Mátyás, Kottaner Jánosné Wolfram Ilona, Közben Frigyes, Ráadásul Frigyes, Ausztriát Mátyás, Szent Korona, Szent Koronát Pálóci László, Azután Budára, Szécsi Dénes, MÁTYÁS ELSŐ FELESÉGÉNEK HALÁLA, Podjebrád Katalin, Garai Anna, Aragóniai Beatrixra, Szent Lászlónak, Nagy Lajosnak, MÁTYÁS KIRÁLY MÁSODIK ESKÜVŐJE, Cillei Erzsébettel, Corvin János, Hódító Jakab, MÁTYÁS KIRÁLY APÓSA, KEGYETLEN GYILKOS IS TUDOTT LENNI, Aragóniai, Akkortájt Itáliában, Múmiák Múzeumát, Castel Nouvoban, Castel Nouvo, MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA, Frozza Orseolo, Fekete Sereg, Podjebrád Kunigunda, Aragóniai Beatrix, Edelpeck Borbálával, Bianca Maria Sforza, Amennyiben Corvin János, Corvin Jánosra, Kinizsi Pál, FEKETE SEREG FELOSZLATÁSA, Habsburg Miksa, Végül Kinizsi Pál,
|
|
Offline
